Hát hiába gondoltam szépeket meg jókat, nem sikerült a tuti, ráadásul beteg is lettem, meg rájöttem hogy unalmas vagyok, kész görög tragédia...
Szóval Aiden nem beszélt velem, Aiden eltűnt, SZIN-en feltűnt, vörös hajú lánnyal eltűnt, másnap beszéltünk, ott se volt és mégis eltűnt, majd eltűnt, egyre jobban eltűnt, egyre jobban vörös hajú lány és most volt nincs. Legutóbb mikor beszéltünk még a :" nem tudom hogy mit akarok"-ban volt. Szerintem viszont ez ezzel egyenlő=" nem akarok veled lenni, mert őrült vagy és idegesítő, inkább dugnám azt a 17 éves szekszi vörös sunát". Megértem. Művész a csaj, csinált is Aidenről egy fotósorozatot Facéra. Baszott jó lett. Kb. ráélveztem az ágy szélére, olyan rohadt jó a stílus a fények, minden.
Szóval a SZIN így nagyon fasza volt, eret vágtam volna magamon minden nap, de szóra se érdemes. Azért nagyon jó koncerteken voltam, pl. hogy voltam Korai Örömön, az maga volt a gyönyör. De sorolhatnám még...
Jah, vicces-keserű momento, olyan dejavu, meg sors-pillanat:
3 éve SZIN-en: Dávidba, életem első szerelmébe voltam még szerelmes, még mindig, szerelmes, értitek. Van egy szám Ákostól, már volt is itt a blogon, a Minden most kezdődik el. Folyton ezt hallgattam, ez volt a számunk, csak a Dávid nem tudott róla, de ez mindegy is. Szóval, SZIN, egyedül, eső esik, Ákos-Minden most keződik el, broke my hart, szenvedés, jaj de szar a szerelem...stb.
Idén SZIN-en: Szintén szám ami volt már itt a blogon, Quimby-Most múlik pontosan, számom amióta összevesztünk Aidennel. Barnacukorral már 4 órája ázunk, este van, sötét, Quimbyre megyünk, zuhog az eső, Most múlik pontosan, pontosan erre értem oda, ordítom, ordítom, fáj, broke my hart. Lehet kicsit most megutáltam a SZIN-t. Valahogy nem az én fesztem.
Szóval ez van. Aidenre keresztet vetettem és hát szar, rohadtul, nagyon, tiszta elegem van még magamból is, mert folyton megy a rinya. Aiden egyszer azt mondta, túl komoly vagyok. Szerintem is. Folyton nagyon komoly vagyok, komolyan veszek mindent, komolyan fotyon depresszálok, parázok, feszitvált csinálok, hisztizem, gerjesztem a feszültséget meg egyebek. Igaza lehet. Tényleg ilyen vagyok. Azt akkó' most mi van?
Jelenleg ha nem Aidenen agonizálok, amit jelenleg versenyszerűen űzök, az egyetlen sport a tüdőfájás elviselése mellett, hogy azon agyalok vaj'h felhív-e az a srác, aki vasárnap reggel a lakásomon kötött ki a George-al, az ex-szeretőmmel egyetemben, aki a SZIN-en nállam csövelt, a srác meg a haverja és olyan, de olyan istentelenül helyes és szekszi, hogy basszuskulcs. Amikor elment, búcsúzóul megölelt, megfogta a fenekem, adott egy szájrapuszit és elkérte a számom. Nah azóta várom hogy hívjon...George megadta a telefonszámát, meg a nevét, de felhívni biztos nem hívom, túl direkt, meg tolakodó. Ott van még a face, de elgondolkodtató, hogy írjak neki inkább, vagy jelöljem be. Inkább írnék neki, de akkor megint magamnak keresem a baj...mondjuk mindig ezt csinálom, és sose tudom abbahagyni. Úgyis írni fogok neki ...HÁHÁHÁ...már előre röhögök magamon, olyan lesz mint Aidennel, meg mint M.-el, akit szintén a Facén szedtem össze, aztán lett nagy broke my hart. Jesszuska, tiszta hülye vagyok...biztos hogy van valami a Coldrexben. Nah igen, amúgy meg a szombati esősparty megtette a hatását és nagyon beteg lettem, most épp a mellakom fáj annyira hogy fájmindegyhogy, meg takony, meg fejfájás, orrdugulás, tudjátok, igazi őszi kedves kis hangulat.
De ezentúl minden más lesz, Istenre esküszöm...helyel-közzel.
Mostandó ilyen lesz a hangulat és mindig fáckig hev ö nájsz déj lesz, meg több posztolás:
