Ezt hajlamos vagyok elfelejteni, hajlamos vagyok a 22.dik arcul csapás után is úgy tenni mintha el se tudnám képzelni hogy megint érhet egy. Szeretném azt hinni hogy nem vagyok naiv de végtelenül az tudok lenni.  Nem tudom hogy ez mennyire egy jó vagy rossz tulajdonság,  de úgy tűnik, nem szűnik meg, nem alakul át, marad, maradok ilyennek.

Laurenc.  Isszuk a sört, kérdem mi a baj, olyan gondterhelt, olyan nagyon szomorúan néz. „ Kaptam egy e-mailt.”Én: Kitől? Laurenc : „ volt barátnőmtől, azt írta hogy még mindig szeret. nekem még mindig nem közömbös ez a lány, ezért nem tudok veled lenni.” Én: „ Oks, nem gáz, ne tulajdoníts neki nagy jelentőséget, köszönöm az őszinteséget, akkor jobb ez így.” Mosolyogtam, mintha muszáj volna, mosolyogtam, mint egy idióta, mint aki a túlélésért mosolyog, aztán elváltunk, azt mondta hogy szeretne még beszélni velem, azt hazudtam hogy persze, de valójában sose fog velem többet beszélni, mert nem engedem meg.

Hazagyalogoltam, ahogy szoktam és végig üvöltött valami zene a fülembe és nem is voltam magamnál és amikor hazaértem és Kátya megkérdezte hogy mi a baj, kitört belőlem a zokogás, azt hittem hogy kiszakad a mellkasom, úgy sírtam a vállán. 5 perc múlva már félálomban pihegtem az ágyban miközben ők Jóbarátokat néztek. Emlékszem hogy  Zohan, Kátya barátja áthozott a karjában a saját ágyamba és a ruhámat se volt erőm levenni, úgy aludtam el.

Ma azon gondolkozom, hogy kezd kicsit sok lenni azon srácok száma, akikkel lefeküdtem, meg hogy Laurenc volt sorozatban az 5.ik aki valamilyen indokkal de lekoptatott és haj, de nem értem hogy mi a problem velem. Persze, tudom…” mi vagyunk azok a lányok, akik megtestesítik A Nőt, nekünk írnak verseket, nekünk dalokat stb. de mi nem vagyunk Barátnők..mi Szeretők vagyunk.” Ezt mondta Barnacukor. Talán igaz, talán be kellene ismernem hogy ez elől nincs menekvés, ez a Sorsom, ezt kell jobbá tennem, nem lehetek más mint aki vagyok.

Mint kiderült, felvettek az Ipro-színházba, aminek tökre örülök, meg hogy elvileg fogok egy-két darabban játszani, izgatottan várom. Közben angolozom meg dolgozok, Anyám házasságban válságban van, igaz ezt én már 2 éve tudom, akkor is tudtam hogy szar lesz, amikor hozzáment…no comment. 

Zaccel elmegyek ma moziba…minek, mi a fenének…futni jó, futni igazán jó…de nekem már nincs ki után, nekem nem maradt senki, Én egyedül vagyok, egyedül talán a legjobb…