Éjszaka fojtogató gombóccal a torkomban ébredtem, a fejem se mertem megmozdítani, féltem hogy meghallja az a lesben álló betolakodó, aki az első neszre rám veti magát. Féltem, pokolian, a könnyem is kicsordult, de a szívem felidézett Téged, Rád gondoltam. Elképzeltem, ahogy álmomból ébredve az ágyamban talállak és te felébredsz arra ahogy testem megfeszül, kezeiddel csendesre simogatsz és lecsókolod a könnyeket az arcomról szó nélkül, tested melegével olvasztod ki a görcsöt a testemből. Behunytam a szemem, erősen koncentráltam erre. Visszaaludtam és Veled álmodtam.
( zene köszönhető: Barnacukornak )
