Hétfőn lement egy pálinkaivós-melodrámás-szexelős fejezet Timmel, kedd reggel meg befordultam és nyomtam a miabaj? semmi- szokásos, idegörlőnőiklisét, miközben olyan volt a fejem mint akinek savval mosták ki a belső szerveit.
Azt hittem itt a vég, ezt senki nem viseli el, kizárt dolog, elképzeltem hogy nem beszélek vele többet, dühös voltam aztán már csak nevettem rajta, aztán eszembe jutott hogy mi van ha sose keres többet. Aztán szerda délelőtt sms: " szereted a borsos tokányt?"...mi a fene? " persze " . Aztán átjön este, bemutat a legkedvesebb lánybarátnőjének, mert hát ő hozta el kocsival, mosolyog, jókedvű, beszédes, kérdőn nézek, válaszol:" megértem hogy így reagáltad le a nagymonológomat, amiben kifejtettem hogy egy fasz vagyok és nem várj tőlem semmit, rájöttem hogy nekem is változtatnom kell, mert ez így nem lesz jó." Hoz bort is, jól esik velem innia, ezt mondja, nekem is vele, nem olyan kényszeresen menekülés mint Aidennel, hanem jóleső zsibbadás ül ránk. Horrorfilmre dugunk, stílusos, mondom is neki, ilyen még sose volt, lekapcsoltatná velem a kis só-lámpát, amitől halvány narancsvörös a szoba, mondom: "nem nem, akkor nem látsz engem ahogy rajtad lovagolok." Meggyőzi, azt meg nem mondom hogy szeretem látni az arcát ahogy elélvez...
Ma reggel majdnem felfal ahogy felébred, de álmos és kócos, morog reggel és forgolódik, belesimul melegen és jó illatúan a kezembe és hajlataimba. Torokszorító érzés mellette ébredni, sikoltanék, de mire felöltözik már akarom hogy maradjon. Elmegy és egyből hiányérzetem van, akarom hogy visszajöjjön és letépje rólam a ruhát és magáévá tegyen.
Reggel azzal kezdődött minden hogy Lujza ( http://lujzanaploja.blog.hu/ ) nagyon giccsesen lépett ki az élők sorából, pedig pontosan hogy imádom a stílusát és kúrvára tudtam vele azonosulni, nem tudom hogy én vagyok-e akkora ribanc mint Lujza, vagy ő akkora mint én, mindegy is, a lényeg hogy belesavanyodott kicsit a tejes-kávé a számba amikor elolvastam amit írt...a vége...blöáááá.
Este:
Eszem a borsos tokányt tört krumplival mint egy bunfordi kis óvodás, nagyokat nyögdöstem hogy :" jajdefinomköfihogyfőőőzzztttééémenagyonjó" és élvezem ahogy meleg, finom íz szétömlik a számban, Tim meg : tatara tatara tattara meg hogy barátnőm van... KSKGDSGSgasda.....majdnem félrenyeltem nézek nagy szemekkel, pislogok, kérdezek, mondja, nem értem, mond még egyszer: " a barátnőm vagy." még mindig nem értem...én még olyan srácot akinek ne kelljen könyörögnöm hogy a barátnőjének tekintsen, nem láttam. Nem tudom felfogni és kész.
