Miért van az hogy jó döntést olyan szörnyen nehéz hozni, rosszat pedig olyan piszok könnyű? Igazságtalannak érzem. Miért is  van az ember élete okán eredendően szenvedésre predesztinálva? Valószínűleg azért mondja azt a sok vallás meg filozófia meg teória, hogy az élet egy szenvedés, mert annyira kevés befolyással vagyunk önnön életünkre és másokéra és az a pici befolyás is olyan ingatag, mert részletinformációk birtokában cselekszünk és legtöbbször elrontjuk a dolgokat. Különben is, agyunknak csak a 10%-át ha használjuk...ez nem sokra elég.

2 hete beteg vagyok és kivagyok írva táppénzre. Ezalatt hatszor megőrültem és Timmel is összekaptam. A németországi útja még csak most jön! Várom, mert egy tetoválással jön haza a hátán, amit nekem nem mondott meg micsoda, mert azt mondta hogy szeretné hogy meglepetés legyen nekem, de 3 napra elmegy egy másik országba és én nem mehetek vele...szomorú vagyok.

P.S.: Meghoztam a döntéseket. Hamarosan kiderül jó lesz-e.