Csattogó fenevadak repülnek felettünk,
ne hallgasd, fogd be a kezeddel a számat hogy ne sikolthassak,
nem halált hoznak, nem éhesek, nem fáznak, nem varjak, nem kárognak, nem repülnek, szállnak.
Ködből van a testük és jégből a karmuk, nincs íriszük, fekete szemükben villámok világítanak, hallottam a háztetőn a lépteiket, ahogy kopognak.
Esett az eső este. Azt mondtad ónos eső. Hideg volt, fázott minden porcikánk, aludni akartam hogy reggel lehessen, hogy elmehessek.
