Reggel a szokásos Abraham telefonos ébresztést kaptam (lehet vennem kellene egy rendes ébresztőórát hogy szegénynek ne kelljen mindig korán kelnie miattam...) Abraham: szija, jóreggelt boldog szülinapot szivem Én: köszike, de arany...BANYEK! szakad a hó! o.O Abraham: oké, de boldog szülinapot! Én: basszus, ez nagyon durva!!! Abraham: oké, tudom, de most van a szülinapod és szeretlek Én: jah jó oké, köszi én is szeretlek! :D
Hűűű... sose tudtam teljesen felfogni ezt a szülinap dolgot. De most meg különösen fura lett az egész hogy 20 lettem. Semmi világmegváltó, jellemfejlesztő ömlengős monológom sincs, nyugi! Egyszerűen fura. Fura 20-nak lenni. Aki már volt 20 azt hiszem tudja. Fura 10enakárhányból egyszer csak húsz lenni. És tudni hogy utánna 20onakárhányak várnak már a továbbiakban. Meg lehet szokni, nem lesz tudathasadásom, persze. A legtöbbek szemében még így is nagyon fiatal vagyok. Magam számára? Nem tűnik fel semmi. Csak az hogy nem vagyok olyan butus mint 16 évesen, vagy 17,de minden évben azt érzem és hiszem hogy okosabb vagyok mint az előző évben voltam. Ez valószínű bizonyos szinten így van. Az élet is igazolhatná végre ezeket a dolgokat!
Nem emlékszem hogy volt olyan hogy a szülinapomon esett a hó! Most miért? Komolyan hittem benne az elmúlt hetekben, hogy mostmár jó lesz, szép idő lesz, meg TAVASZ! és lassan megszabadulok a takony időtől... De mégsem. :( Ne már!
Koraeste Anyus köszöntés(fini torta hhhűűűűmmmm), később Apu beugrik az albiba, estére meg veszek a srácoknak egy egy sört, hogy lelazulljunk. A rohadt hangyák meg mindenűtt ott vannak! Basszus! Tegnap Abraham mondta h vegyem ki a hűtőből a kolbászt mer annak még ki kell száradnia, füstölve volt. Mondom ok, berakom a polcra a kamrába, majd ott kiszárad. Reggelre vagy 100 hangya nyűzsgött rajta! :S ÁÁÁÁ...egy egész kolbászrúdpár volt! És megcsócsálták! Most akkor én vagyok a hülye hogy nem gondoltam bele hogy oda felszmásznak a hangyák? A mocskos fajtájukat, szombaton jön a hangyaírtó, a picsába, megdöglenek mind! Hát mégis csak felháborító hogy reggel amikor tusolni megyek, ott kukucskálnak a kádba meg a kád szélén! Lehet hogy nem olyan nagyok meg gusztustalanok mint a csótányok, de nekem lassan kicsit sok a dologból...nah midegy. Felkavart a reggeli kolbászos jelenet...
Abraham tehát nincs itt. Nyavajgós vagyok emiatt, persze, holnap jön, persze, még mindig beteg vagyok persze, mert semmit nem hat a kúrva gyógyszer persze, az orvos meg a jövő héten meg csak délután dolgozik persze, szóval szerdáig nem tudok elmenni hozzá persze...A nehézség essen bele a felsőléguti megbetegedésekbe, hogy mindig csak ezt kapom el, de azt ilyenkor 2 hetente! wáwáááww
Amúgy egész közel vagyok a lakótársam Gandhi szerű nyugodsági állapotához...valóban...dolgozom rajta, oké? Én nem értem neki hogy megy! Tuti a kémiai laboron szipuzik be valamit, különben a Fúkuszban kéne mutogatni mert ő Buddha reinkarnációja!
