gardrób

Nem tudtam írni. Egy rohadt sort se. Rá se bírtam nézni a blogra. Sokáig nem fogtam fel hogy mit jelent, egészen mostanáig. Most hogy beléptem és rájöttem hogy azért kerültem a blogom, mert ez a hely, ahol mélyen magamba nézek és elmondom, mi van bennem, mi van velem, mit érzek…

Úgy érzem szétszaggat az érzéseim tisztasága. Mintha valami csiszolt, fennséges fényben úszó üveg lenne a testemben minden szenvedély, felkavaróan lágy, szinte krémes mint a vaníliakrém, nem a puding, hanem az a krém ami majdhogynem folyik és az illata maga a métely. Nem…